Hradné múzeum vo Fiľakove

     „A füleki múzeum alapításának 70. évfordulója“  c. kiállítás 2021. december 3-ra tervezett megnyitója a jelenlegi járványügyi intézkedések miatt elmarad, viszont a tárlat a tervek szerint online formában lesz megtekinthető.

I. Koháry István születési helye és ideje ismeretlen, viszont már kisgyermek korában szerepel az oklevelekben, első ízben 1629-ben a szentantali levéltár irataiban. Korán árvaságra jutott, gyámja a szécsényi várkapitány, Eszterházy Dániel volt. Az Eszterházyak hazaszeretetre, a császárhoz való hűségre, valamint a törökök elleni harcra nevelték. Amint felserdült, átvette családja örökségét és Csábrágon telepedett le. Feleségével, Balassa Judittal 6 gyermekük volt: II. István, Farkas, Gábor, János, Imre és lányuk, Zsófia. Édesapjához, Koháry Péterhez hasonlóan kiváló katona volt. Ahol kardja kevés volt, ott Viktor nevezetű lova segítette. 

Bővebben: I. Koháry István és Viktor nevű lova

A Bebek család egyike volt Felső-Magyarország legbefolyásosabb családainak, mivel tagjai a XIV. és XV. században jelentős országos tisztségeket töltöttek be. Birtokaik főként Nógrád, Gömör, Abaúj, Torna és Borsod vármegyékben terültek el. Legfontosabb váraik Salgó, Boldogkő, Szádvár és Krasznahorka voltak.

Bővebben: Fülek és a Bebek család

Etimológia – a város megnevezése

Fülek város megnevezései után kutatva többféle névváltozattal is találkozhatunk az egyes forrásokban. Többek között Bél Mátyás tesz említést arról, hogy élt itt egy Fülöp nevű pásztor, akinek Füles nevű kutyája egy alkalommal kincset talált. Ebből építtette fel Filek várát a pásztor. Egyéb feltételezések szerint a Fülek megnevezés a kelta Fulaku (rejtekhely) szóból alakult ki, melyet „Filecia“-ra latinosítottak. A Findikli városból származó Silhadar Mehmed krónikás (1682) azt írja, hogy Fylek az arab „felek“ (égbolt) szóra emlékezteti, merthogy a vár csúcsa szinte a csillagokat érintette.

Bővebben: Mondák és legendák a füleki várról és a városról

   A Füleki Városi Könyvtár prioritásai közé tartozik a helyi irodalmi alkotók támogatása, és az, hogy helyet adjon munkájuk prezentálására. Az irodalmi szintér idén nyáron új, magyar nyelven író helyi alkotóval gazdagodott. A füleki Bóna Friderika első könyve, az „Amoda“ a budapesti székhelyű Underground Kiadó gondozásában jelent meg.

Bővebben: Bóna Friderika „Amoda“

Tisztelt Várlátogatók!
2021. szeptember 14-én, a vár tervezett áramszünet miatt korlátozott nyitvatartás mellett működik.

Megértésüket köszönjük! 

Egy év szünet után újra megrendezésre kerülnek a több, mint húsz éves múltra visszatekintő Füleki Várjátékok. XXI. évadának főszervezője – ahogyan az elmúlt 5 évben megszokhattuk – a Füleki Vármúzeum.

A kétnapos rendezvény a járványügyi helyzet miatt két szervezési szakaszra oszlott. Az első részben, június 13-án a Füleki Farkasok gondoskodtak a XV. Nemzetközi Történelmi ĺjászverseny megrendezéséről, míg a történelmi főműsorra ez alkalommal 2021. szeptember 19-én kerül sor.

RÉSZLETES INFORMÁCIÓK ÉS ONLINE VÁRBELÉPŐK

Példányszám: 5000 db (4000 db szimpla kiadás, 1000 db „Anniversary 2020“ vízjellel ellátott bankjegy)

Ára: 3,- €/ db

Árusítás kezdete: 2021. augusztus 14., 9:00 óra

Bővebben: Információk a FÜLEKI VÁRAT ábrázoló nulla eurós bankjegy árusításáról

A 17. század első nagytekintélyű füleki várkapitánya Bosnyák Tamás volt, aki már fiatal korában kitüntette magát a pesti, az esztergomi és a székesfehérvári harctereken. 1596-ban, a a mezőkeresztesi csata során több sérülést is szerzett. Hat évvel később nagybátyja, Illésházy István mellett tűnt fel huszár kapitányként. Később Bocskay István oldalára állt, akinek seregei 1604 decemberében jöttek Fülek alá. A vár viszont megfelelő védelemmel és jól felszerelt sereggel rendelkezett, így Rhédey császári kapitány itt hagyta a katonaság egy részét, majd 2000 hajdúval továbbment, hogy elfoglalják Korponát. Füleket csak 1605 áprilisában vették be. Az ostromlók sikeréhez hozzájárult a várkút vizének hirtelen elapadása is, melyet a krónikások szerint a sok ágyúlövés okozott. Az erődítmény kapitánya Bosnyák Tamás lett (1605), aki még ugyanebben az évben feleségül vette itt Kenderesi Máriát. Füleki kapitánykodása idején az országgyűlés többször is kedvező döntést hozott a vár megerősítését és bővítését illetően. A bécsi béke értelmében (1606) Fülek visszaszállt a császárra. Kapitánya továbbra is Bosnyák maradt, akit II. Mátyás koronázása alkalmából aranysarkantyús vitézzé avattak, 1609-ben pedig bárói címet adományozott neki az uralkodó. Helyi tevékenységeit illetően viszont egyes írásos forrásokból kiderül az is, hogy a füleki nemesek felrótták a főkapitánynak a malma okozta károkat, mert olyan magasra húzatta annak gátját, hogy a város veteményes kertjei gyakran vízben álltak.

Bővebben: Bosnyák Tamás, híres füleki várkapitány